Szentkorona Országa Magyar Királyság
Magyar Királyi Koronatanács

A Magyar Királyi Koronatanács
mindenkinek, akit illet, közzéteszi
a Szentkorona Országában együtt élő nemzetek közösségi létrendjét, az alábbi címen:

A Szentkorona Országa Magyar Királyság
kodifikálásra ajánlott jogrendje

Előbeszéd

A teremtett világ létezői között élő ember – az egy-én – létét a környezetéhez való mindenkori viszonya
határozza meg. E viszony rendjét a tértől és időtől független, a természeti törvényeket uraló Ősforrás
adja, melynek megtestesítője a magyar Szentkorona. Jogrendje minden nemzedékre csorbíthatatlanul
hatályos. Érvényesülését a Szentkorona Országa Magyar Királyság – a továbbiakban Magyar Királyság
– először kodifikált, jelen jogrendje és a Kárpát-medencében együtt élő nemzetek közakarata biztosítja.
Köztudomású tény, tehát bizonyítani nem kell, hogy a teremtett világ nem demokratikus, hanem
hierarchikus rendben működik, amiből következik, hogy a társadalom saját működését az egyetemes
természeti törvényekhez kell igazítani. Ennek vezérlő elvei legyenek az alábbiak:

I. cikk
A Szentkorona Jogrend vezérlő elvei

(1) A forrás elve: a Szentkorona az ember által felfogható és érzékelhető legfelsőbb Ősforrás
megnyilvánulása;
(2) a szolgálat elve: amit a teremtett világból a teremtett létező magához vesz, azt önnön erejéből
szolgálja vissza. Mert minden teremtett létező szolgálja teremtőjét;
(3) a részesség elve: minden teremtett létező az ősforrásból ered, és annak méltóságából egyenlő
részesség jár minden létezőnek – bármifajta megkülönböztetés nélkül, mert a természeti törvények
ereje minden létezőre egyazon mértékkel hat;
(4) a szabadság elve: a létezők egyetlen szabadsága a döntési szabadság, amely nem korlátozható, a
döntés következménye azonban nem kerülhető el;
(5) a harmónia elve: a három teremtő erő (a test, a tudat és a lélek), amely egyidejűleg létezik,
harmonikus egységet kell alkosson.

II. cikk
Alapvetések

1.§ Nagyboldogasszony szakrális személy, aki a magyar nemzet égi patrónája, földi megtestesítője
pedig a Szentkorona, melynek okán a Magyar Királyság apostoli királyság.
2.§ A Magyar Királyság legfőbb közjogi méltósága: Őfelsége, a Szentkorona.
3.§ Őfelsége, a Szentkorona jogi személyiség, minden jog és teremtett létező első tulajdonosa.
4.§ Őfelsége, a Szentkorona megjelenítője a Magyar Királyi Koronatanács.

III. cikk
Jászvásári-etelközi vérszerződés 892
Kurszán Nagyfejedelem alkotmánya

1.) Amíg Nimród-Gilgames és Álmos maradéka él, a hun-avar és a magyarok új törzs-szövetsége
csakis Nimród véréből választ új fejedelmet. Ezek mindig az oroszlános vagy turul-sasos nemzetségi
családokból kerüljenek ki.
2.) Minden évben a fejedelmi személy köteles megjelenni az egész nép panaszosai előtt, hogy a
közösen szerzett föld birtoklásában hibák ne keletkezzenek. A föld javaiban mindenki részesedjen.
3.) Azok a nyolc törzsi vezérek, tárkány és böszörmény fejedelmek, akik a Tíz-nyíl Szövetség
nevében most megjelentek, sem a maguk, sem az utódaik leszármazásában a közös tanácskozásból ki
ne rekesztessenek, mert ezért a földért a hun, avar és magyar véreink már sok esetben az életüket
áldozták fel. Itt mindhárom törzsi szövetségnek joga van élni.
4.) Ha valaki Nimród-Gilgames-Álmos vérei közül hűtlenné lenne a pusztaszeri vérszerződéshez,
akkor az uruki-mani kolostorba zárassék, hogy ott a Jász-síkság jólétéről gondolkozzon. Ha pedig utána
is hűtlen lenne a népéhez, vére ontassék, miként a szerződés alkalmával.
5.) A parasztokkal való bánásmód legyen megértő, mert minden jólét az ő munkájukból ered. Ha
valaki a vezérekből és a fejedelmi házból ezt a vérszerződési pontot megszegné, átkozott legyen
mindörökké!
6.) Ha valaki a törzsenkénti disznó, medve, szarvas, bölény és gödölye-toron, vagy aranyasszony
torokon meg nem jelenik, az bűnös! Aki az ünnepélyes tavaszi almavirágzás, aratás és aranyasszonyi
áldozó szent ünnepeken nem vesz részt, az ellenére tör az Öreg-Östennek. Kürt és véreskard
hadbaszólításon önként nem jelenik meg, az ellene van a „Tíz-nyíl Szövetségnek", ezért, ha
elmaradásának okát nem tudja a tizedesi intézménynél igazolni, az örök szolgaságba taszíttassék!
7.) Tárkányok hadnagyai a szerződéses szabadságjogokat, tanulási és a vándorlási jogokat
biztosítsák, mivel a jó fegyverek nélkül sem a nagy csatákban, sem a pusztaszeri fegyveres
viaskodáson megjelenni nem lehet. Bánságok a kézművesek vándorlását támogassák!
8.) Böszörmények hadnagyai minden kereskedő útjuk alkalmával mind kötelesek jelentést tenni a
külhoni hírek valódiságáról.
9.) Az uruki-mani egyisten hiten lévők az Öreg-Östen hívőkkel és az Életfa tisztelőkkel kötelesek
a „Tíz-nyíl Szövetségben" Nimród-Gilgames-Álmos tanításai alapján a hazát tíz vezéri birodalomra
felosztani és minden fontos ügyben a fejedelem döntésével kormányozni. Ezek: 1. Kéri-kabar, 2.
Pozsony-keszi, 3. Kürt-avar, 4. Gyarmat-kasszu, 5. Megyer-fejedelmi, 6. Kunmagyari-úz, 7. Gyarmatböszörmény,
8. Tarján-magyar, 9. Nyék-Gyula, 10. Jenő-Béla. A magyar törzseknek az Encs vidék és
Jászvásár közötti ötezer medvetoros éves Melegvíz források szent-ősi Birodalmában, élni és meghalni
kell!
10.) Elrendeljük, hogyha mi vagy utódaink közül valaki valamely időkben ezen rendelkezések
ellen akarna cselekedni, annak a Nimród és a Gilgames Hothisz kereszttel ellátott korona törvénye
szerint, ma és minden időben az irányított szabadság jegyében bűnhődnie kell. Az ősiség törvényei
nem tűrik a szolgaságot és mindenkinek örök szent szabadság biztosíttassék! Égből eredő életre
mindenkinek joga van. Ezért kötöttünk örök vérszerződést!
Ez az alkotmány (Kanuni) Szulejmán vezérei által, Keremet (Krím-félsziget) területén, az egykori
Nagypályi romjainál talált íratok fordítása.

IV. cikk
Értelmező meghatározások

Egy kifejezés olvasatának csak egyetlen értelmezése lehet. Ehhez segítségül az alábbiak
használandók:
1. Az Ősforrás – a mindenség; rendjének átírásáról vagy eltörléséről sem egyén, sem sokaság nem
rendelkezhet, még akkor sem, ha arra egy közösség többségi akarata bárkit felhatalmazna.
2. Egy-én – biológiai értelemben az emberi fajhoz tartozó egyedi létező.
3. Létező – minden, az ember által közvetlenül vagy közvetve észlelhető, érzékelhető egység.
4. Viszonyrend – a létezők között fennálló kapcsolatoknak, a természeti törvények által szabályozott
rendszere, melyben a kölcsönhatások következményeinek hatását is e törvények vezérlik.
5. Honpolgár – minden egy-én, akire a Szentkorona jogrendje, továbbá az itt megállapított kötelmek
és jogok mindegyike maradék nélkül érvényesül fenntartások, kivételek vagy esetlegek nélkül.
6. Első jogkiterjesztett (beavatott) – a honpolgárok által a magyarok közül megválasztott egy-én, aki
testi, szellemi és erkölcsi vonatkozásban egyaránt kiemelkedik közülük. A beavatott jogköre nem
örökölhető, nem osztható meg és nem adható/vehető.
7. Törvény – a Szentkorona Jogrend végrehajtási utasítása. Törvényt a három jogalapító
hatalmasság:
(1) a Szentkorona – megjelenítője a Magyar Királyi Koronatanács,
(2) az első jogkiterjesztett (beavatott) vagy helyettesítője, a nádor,
(3) a honpolgárok
egy időben tett, beleegyező döntése alkothat.

V. cikk
A Szentkorona

4.§ A Szentkorona a teremtett világ természeti törvényeit uraló ősforrás megnyilvánulása.
5.§ Az ősforrás minden hatása minden teremtett létezőre egyazon mértékben érvényes.
6.§ A természeti törvényeken alapuló Szentkorona Jogrend hatálya az alábbiakra terjed ki:
(1) a teremtett világ létezéséig, csorbítatlanul (időbeli hatály),
(2) a Föld teljes területén és az ismert világ bármely helyén (területi hatály),
(3) minden honpolgárra evilági léte elmúltáig (személyi hatály),
(4) a honpolgárok közösségének tevékenységeire (tárgyi hatály).

VI. cikk
A honpolgárokról

7.§ A Magyar Királyság honpolgára Szentkorona-tag, minden olyan egy-én, aki a 21. életévét betöltötte
és a Szentkoronára honpolgári esküt tett.
(1) Az esküt a honpolgárság várományosa 21. életévének betöltése után, a lakóhelyéhez
legközelebb eső Honpolgársági Nyilvántartóban kérelmezve teheti le.
A honpolgári eskü szövege:
Én …………………….. minden embertől származó külső befolyástól és irányító erő
ráhatásától független egy-én, jelen kijelentésemmel nyilatkozom, hogy a Szentkorona
joghatását magamra veszem. Fogadom, hogy semmilyen hatalomnak sem megígért, sem
felkínált, sem átadott javakért vagy előnyökért engedelmességet nem fogadok, és a
Szentkorona jogrendjének ellenében nem cselekszem.
Ha eskümet megszegem, sújtson honfitársaim megvetése, és a Szentkorona taszítson ki
honpolgári állapotomból.
(2) A Szentkorona Országaiban minden honpolgár köteles ismerni, megtartani és megtartatni a
Szentkorona Jogrend minden előírását.
(3) A honpolgárok vér szerinti utódja és/vagy utódjai, fogantatásuk pillanatától a honpolgárság
várományosai. A várományos jogállása szerint Szentkorona-tag.
(4) Szentkorona-oltalmazott minden olyan egy-én, aki a Magyar Királyság területén
életvitelszerűen él, de státuszát még nem rendezte.
(5) A Szentkorona oltalmazottja köteles megtartani a Szentkorona jogrend minden törvényét.
(6) A Szentkorona vendége minden olyan egy-én, aki a Szentkorona területére lép, vagy a
Magyar Királyság területén életvitelszerűen él, de még nem kérte és nem is kapta meg a
Szentkorona oltalmát. A vendég-státusz legfeljebb 90 napnyi időtartamra adható, amely letelte
után 90 nappal újra igényelhető.
(7) A Szentkorona területén átutazó egy-ének tranzitvízumot kérhetnek, melynek időtartama 48
óra. Aki ezt az időtartamot túllépi, kiutasítási eljárás alá vonható.
(8) A honpolgársággal járó jogosultságok körét csak a legfőbb joghatóság (Magyar Királyi
Koronatanács) korlátozhatja, a korlátozás módját pedig törvény szabályozza.

VII. cikk
A Szentkorona Országa

8.§ Faji, nemzeti, felekezeti hovatartozás, azaz bármiféle megkülönböztetés nélkül együtt élő
honpolgárok alkotta közösség élettere, amelyre vonatkozóan a Szentkorona Jogrend területi hatályát a
közösség közös akarattal, egyhangú nyilatkozatban kinyilvánította és közzétette.
9.§ Területe kizárólag a honpolgárok által meghatározott tér, ahol a teremtett létezők harmonikus
együttélése megvalósulhat.
10.§ A Szentkorona Országában bármely világnézet szabadon hirdethető, ha az sem tanaiban, sem
tetteiben nem sérti a Szentkorona Jogrendjét, semmilyen megkülönböztetést nem alkalmaz az emberek
között, és nem törekszik a Föld természeti környezetének átalakítására vagy megváltoztatására.
11.§ A Szentkorona Országában a föld az Ősforrás tulajdona, azon birtok- és földhasználati jogot csakis
honpolgár alapíthat:
(1) szűzfoglalással – uratlan területre kért birtoklási joggal,
(2) birtokjog megváltásával – előbirtoklási jog érvényesítésével,
(3) birtokjog szerzésével – exklávé alapításával,
(4) birtokjog átruházásával – saját birtokjog terhére.
A birtokjog alapítását az illetékes területi Magyar Királyi Földhivatalhoz benyújtott igazolással kell
bizonyítani. Az egyidejűleg elvesző birtok- és földhasználati jog visszaháramlik az ősforrásra.

VIII. cikk
Az ország vezetése

12.§ A Magyar Királyság minden honpolgára rendelkezik honpolgári döntési joggal, és kötelező
érvénnyel részt vesz az ország vezetésében. A honpolgári döntési jog meg nem osztható, át nem
ruházható és nem örökölhető.
13.§ A Magyar Királyság döntési joggal bíró szavazati alapegysége az egy-éni döntés. Minden egy-én
jogállása szerint önálló, csorbítatlan döntési szabadsággal bír.
14.§ A Magyar Királyság ügyeinek vitelében halmozott döntési joggal bírhat:
(1) család: a döntési joggal bíró családtagok összesített szavazatával
(csak egyhangú döntés lehet összesített családi döntés);
(2) bő: a döntési joggal bíró családok összesített szavazatával
(csak egyhangú családi döntés lehet összesített bős döntés);
(3) nemzetség: a döntési joggal bíró bők összesített szavazatával
(csak egyhangú bős döntés lehet összesített nemzetségi döntés).
15.§ Egyetlen honpolgár vagy döntési joggal bíró egység sem érvényesíthet olyan döntést, amely a
Szentkorona Jogrendjével ellentétes, vagy bármely honpolgárnak, illetve döntési joggal bíró egységnek
döntési képességére korlátozó hatással lenne.
16.§ A Magyar Királyság ügyeinek vitelét a három jogalapító hatalmasság egy időben tett és egyhangú
döntés alapján intézi (elektronikus rendszer segítségével).

IX. cikk
A törvényhozásról

17.§ A Szentkorona Jogrend alulról építkező, felülről vezérelt társadalmat szabályoz.
(1) A Szentkorona Jogrend alapja a 892. évi Jászvásári-etelközi vérszerződés. Hatálya
örökérvényű, ezért nem tehető semmissé.
(2) Jogrendmódosítást csakis Jogrendmódosító Országgyűlés hajthat végre akkor, ha a természet
törvényeinek bármelyikében változás áll be.
(3) Országgyűlést honpolgár bármikor összehívhat, ha arra az ország lakosságának 60 %-a
egyöntetű javaslatot nyújt be az első jogkiterjesztettnek vagy a képviseletében eljáró Magyar Királyi
Koronatanácsnak. A benyújtott petíciónak tartalmaznia kell magát a módosítást és annak
indoklását.
(4) Ha nincs erre vonatkozó javaslat, az első jogkiterjesztettnek vagy a képviseletében eljáró
Magyar Királyi Koronatanácsnak az Országgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni.
(5) A jogrendre épülő törvényhozásban a Szentkorona minden honpolgára kötelezően részt vesz.
Minden honpolgárnak lehetősége van képviseltetni szavazatát családi, bősi, nemzetségi küldötte
által, vagy elektronikus egyéni szavazattal. Ha a honpolgár bármely okból nem tud részt venni az
Országgyűlésen, távolmaradásának okát igazolhatja, melynek hiányában nem szólalhat fel a
további üléseken.
(6) Az Országgyűlésen szabadon elhangozhat ellenvélemény, azonban a felszólaló kötelme az új,
megvitatható, érdemi javaslat előterjesztése.
18.§ A Magyar Királyság Jogrendjének végrehajtó ereje a honpolgárok közössége.
(1) Minden honpolgárnak kötelessége a Szentkorona Jogrend betartása, továbbá joga annak
betartatása.
(2) A közrend megtartását és megtartatását rendőrök segítik. A rendőrök jogállását és szükség
esetén alkalmazható tevékenységét törvény szabályozza.
(3) Bármelyik jogalapító hatalmasság hiányában a maradékok kötelme a hiányzót pótolni, a
megfelelő körülmények megteremtése után.

X. cikk
Zárórendelkezések

19.§ A Magyar Királyi Koronatanács jogállása:
(1) A Magyar Királyi Koronatanács tagjai a nemzet szolgálatát felvállaló, erkölcsi felelősségük teljes
tudatában lévő honpolgárok (és csakis honpolgárok), akik megbízás nélkül, kötelességtudatból
végzik a munkájukat, a Szentkorona szellemiségében. Testületük a Kárpát-medence népeinek
legfelső, bölcseleti alapon irányadó és ellenőrző intézménye.
(2) Kötelmeit és jogait a Magyar Királyi Koronatanács Rendtartása írja elő.
(3) A testület jelen rendelet kihirdetésétől az első jogszerűen összehívott Országgyűlés által
megalkotott Alkotmány kihirdetéséig rendeletekkel kormányoz. Rendeleteinek hatálya ideiglenes,
és mindaddig érvényben maradnak, amíg a három jogalapító hatalmasság egyidejűleg ki nem
mondja a rendeletek eltörlését vagy törvényerőre emelkedését.
(4) A koronatanácsosokról az alanyi jogon járó ellátmány gondoskodik. A koronatanácsosok sem
adományt, sem külön juttatást nem kérhetnek és nem fogadhatnak el. Munkájukat az ország
házában végzik, amelynek védelmét, fenntartását, üzemeltetését, karbantartását a honpolgárok
látják el.
(5) Tekintettel az 1918 óta tartó, jogcím nélküli, rosszhiszemű erőszakszervezetek uralmára, az
igazság jogrendjébe lépés átmeneti időszakában a rendeletek betartása mindenkire nézve
kötelező, aki a Magyar Királyság területén tartózkodik.

Kelt Budapesten, 2017. július 14-én.